Az úgy volt, hogy amikor hazajöttem a táborból, hogy amikor Ancsur megkérdezte, hogy amikor levették a lábamról a kötést, hogy én egy kicsit begurultam, amikor Mikor is? Amikor még egyforintossal lehetett telefonálni, amikor még Télapónak hívták a Mikulást, amikor még fehér holló volt a színes tévé,amikor a vidám kamasztörténetek hőse még csak tizenhárom éves volt, amikor még élt Janikovszky Éva, a kötetbe gyűjtött gyerekmonológok írója, és szerzőtársa, a történeteket rajzba fogalmazó Réber László.

Mulatságos mese egy dakszli ikerpárról, akik annyira hasonlítanak egymásra, hogy elég, ha csak egy dakszlit képzelünk el, mert a másik úgyis pontosan ugyanolyan.

A kérdéseket írta: Fenyvesi Attila

A mesét ide kattintva tudod megnézni és meghallgatni.

Ezt a fura nevet Dani adta annak a kalapos, cvikkeres, szivarozó bácsinak, akinek a fényképét a régi családi képeket őrző fadobozban találta. Cvikkedlit senki sem ismerte, hiába nézegették, nem is értették: hogyan került a dobozba. De ki lehetett ő? És vajon mi köze volt hozzá Amálkának, aki könyvünk címlapján az ablakban szomorkodik? Ezt egyedül csak Dani tudja, hiszen ő nyomozta ki kettejük történetét.

Csoda dolgok történnek a régi házban, és a titkok között nagy szerepe van százhuszonegy szalmaszálnak, amellyel csak félig lehet a málnaszörpöt kiszívni. Ez az a nyár, amit Misu Dezső bácsinál, a Síróbaba pedig Kamilla kisasszonynál tölt, maga a napfény, a derű, és az izgalom.....

„Én egészen másmilyen felnőtt volnék, és annyi mindennek örülnék. Először is annak örülnék, hogy azt csinálhatom, amit akarok. Ha én felnőtt volnék, akkor sosem ülnék a széken, hanem mindig térdelnék, fehér kesztyűs kezem végighúznám minden vaskerítésen, a fogmosó pohárban csíráztatnám a datolyamagot, megennék egy-egy nagy tábla csokit minden ebéd előtt, és valószínűleg kézzel fognám a legyeket.”

Janikovszky Éva humoros könyvéhez a kérdéseket Czupi Gyula írta.

"Amíg kicsi voltam és okos és kedves és szép, mindig tudták, hogy kire hasonlítok…Amióta nagy vagyok és ütődött és nyegle és idétlen, csak ülnek és sóhajtoznak, hogy kire ütött ez a gyerek." Jót derülhet az éppen kamaszkorát élő olvasó, éppúgy mint a kamasz fiait-lányait nevelő szülő, s fedezhetik fel együtt, hogy változhat divat és technika,...

Szörényiné Kis-Gergely Lilla

Micsoda boldogság és dicsőség az első iskolatáska! Annak a boldog ténynek a jelzése, hogy már iskolás a viselője. Dani is büszke örömmel indul az iskolába, ahol a lelkesedése lohad ugyan, de érdeklődése nőttön-nő. A felnőttek kérdésére, hogy jó-e iskolába járni, Dani nem tud válaszolni. Van, amikor jó, s van, amikor rossz. Óvodás kis barátnője, aki "évvesztes", és még nem mehet iskolába, arra kíváncsi, mire jó az iskolába járás, az írni, olvasni, számolni tudás. Ő úgy döntött, hogy óvodás marad, mert úgyis óvó néni akar lenni, és azt az óvodában tanulja meg az ember. Vagy mégsem? 

Majorné Virág Adrienn

Van, amit az ember előre megérez. Különösen akkor, ha babát vár. Nem voltam kíváncsi, hogy mi lesz, mert tudtam, hogy nekem csak fiam lehet. De amikor meghallottam, hogy én most már igazán anyuka vagyok, és kislányom van, eszembe se jutott, hogy fiút vártam, csak annak örültem, hogy végre megszületett és egészséges, és amikor fölsírt, tudtam, hogy csak ő lehet a mi gyerekünk, senki más. Hogyan is lett volna fiú, mikor kislány! 

„Én nagyon örültem, hogy az Attiláék ide költöztek, mert most majd látja apukám, hogy nemcsak velem történik mindig valami, hanem mással is szokott.”
„Amikor apukám azt mondja, hogy gyere csak ide, kisfiam, beszélni akarok veled, akkor már biztos, hogy baj van. Mert ha nincs baj, akkor nem mondja, hogy beszéni akar velem, hanem mindjárt beszél…” A kötet humoros gyermektörténetet mutat be, Réber László rajzaival.

Nagy András

A német író-grafikus mesekönyvében három történet kapott helyet, amelyben a két jóbarát, Kismackó és Kistigris nemcsak bemutatkozik, de biztosan elbűvölik majd a mesehallgató-olvasó gyerekeket, felnőtteket egyaránt. Kismackó és Kistigris a folyóparton, "a nagy fa mellett", egy pici takaros házban laktak. Kismackó mindennap horgászni ment, Kistigris meg az erdőbe járt gombászni. Úgy vélték, igazán jól megy soruk, hiszen mindenük megvan, ami szem-szájnak ingere, ám a nagy jólétben néha még jobbra vágytak. Így történt, hogy amikor a folyóparton rátaláltak a Panamából érkezett, banánillatú ládikóra, rögtön útra keltek a csodálatos ország felé. Máskor kincset keresni indultak nagy útra, és bár mindkét alkalommal a folyóparti takaros kis házban kötöttek ki, útjuk mégsem volt hiábavaló, mert akkor nem futottak volna össze a nemtörődöm Rókával, meg a Varjúval, a vendégszerető Nyúllal, a jószívű kis Sünnel, a Nagy hegyi Rablóval, és nem tapasztalhatták volna meg, hogy minden viszontagságon át „az élet borzasztóan szép", ha az embernek van egy barátja...

Kismackó egy kudarcba fulladt horgászat után szomorúan rágcsálja Kistigrissel együtt karfiolból és krumpliból álló vacsoráját. Evés közben ábrándozni kezdenek, hogy micsoda jó dolgot ehetnének és vehetnének, ha sok pénzük lenne, majd elhatározzák, hogy tesznek is az ügy érdekében: másnap elindulnak kincsvadászatra. Kezdeti lelkesedésük fokozatosan alábbhagy, ahogy hiába kutatnak földön, vízen, sőt, víz alatt is a pénzzel teli ládikó után. Végül olyan messze sodródnak otthonról, hogy egy vándormadár hátán kell hazatérniük, és olyan fáradtak, hogy alaposan össze is vesznek egymással. Végül aztán levonják a végső tanulságot: a legnagyobb kincs a barátság, és ha az működik, akkor nincs szükség semmifajta már kincsre... A kedves, színes rajzokkal illusztrált mesekönyv óvodás kortól ajánlható.

A mumincsalád békés életét felforgatja  egy vulkánkitörés, majd pedig egy szökőár. Muminék egy teátrumban találják meg új otthonukat, mivel a régiből nem marad más, mint egy zászlórúd. Szent Iván-éjjel az örömtüzek akár lidércnyomássá is válhatnak, de a szereplők számtalan vicces és ámulatba ejtő módon uralják a helyzetet. Vándor leszámol a Parkőrrel a hattivattik segítségével, és a vadon gyermekeinek a pótpapája lesz. Bepillanthatunk a rejtélyes teátrumba, ahol nagy sikerrel adják elő Muminpapa időmértékes verselésű színdarabját. A könyvet olvasva igazat adhatunk William Shakespeare angol drámaírónak, költőnek és színésznek, aki azt vallja, hogy: színház az egész világ.

Bíróné K. Adrienne

Lehetséges, hogy egy tündér megbetegszik? Hogy egy egész tó gyengélkedik? Hogy a kacsák kétségbeesnek? Mit keresnek sellők a Balatonban? És hogy kerül oda egy óriáspolip? Akárhogy is van, Hany Istók, a Fertő tó fenegyereke segít, ahol csak tud. De főleg, ahol akar. És ha segítségért kiált a tó, a nád, a sás népe, ő azonnal ott terem, nem kell kétszer kérni. De elolvasni, hogy mit művel, többször is érdemes.

Nagy András

Jeney Zoltán birodalmának helyszíne Balatónia, melynek uralkodója Csobánc király, két lánya pedig Akarattya és Almácska hercegnők. Csobánc királyt a súlyos csuklással járó kiliti láz gyötri, ami miatt a birodalom összes lovagja elindul, hogy megkeresse a betegséget gyógyító virágot. Történetünk főhőse Rév Fülöp, aki Ádánd lovag fegyverhordozójaként vesz részt a kalandban. A meseregény nyelvi leleményekkel teli, nemcsak a Balatont és környékét idéző helységnevekkel, hanem a fordulatos párbeszédekkel is.

A harmadik utazás. Vészesen apad a Tó. De vajon miért? Rév Fülöp, a lovaglegény a Litéri sárkány hátára pattan, hogy kiderítse. A nyomok Nagylapály birodalmába vezetnek, ahol találkozunk Nyár Lőrinccel, Zivatarzug lovagjaival, Hötödik Hőbörödött királlyal, és a világ legpimaszabb leányzójával, akire nem lehet haragudni. Kiderül, mi van a Mély Kút mélyén, és hogy miért nincs tó, ha van.

Várostrom, varázslat, lovagi torna. Mindez Balatónia szomszédságában, a fajszok földjén, ahol az udvaronccá cseperedett Rév Fülöp újra fontos szerepet kap, és azt is megtudja, mi a teendő, ha jönnek a siófok. De hova lehetett Fajszföld uralkodója, Hatodik (Torkos) Hollád király, aki szőrén-szálán eltűnt?

Az elbeszélés alapja egy valós történelmi esemény. A Rákóczi szabadságharc idején Nagyenyedet támadás érte. A kollégium tanulói is részt vettek a küzdelemben. Az elbeszélésben a harc mellett egy ártatlan szerelem áll a középpontban: József és Klárika romantikus kapcsolata, mely egy szerelmes vers megírásával kezdődött.

Fenyvesi Attila

Az elbeszélést ide kattintva is el tudod olvasni.

Jókai Mór nagyon sok kiváló regényt írt, egyik legnépszerűbb ezek közül Az arany ember.

A történet főszereplője egy szegény ember, Timár Mihály, aki hajóbiztosként dolgozik egy gazadag nagykereskedőnek. Egyik nap azonban megváltozik az élete, olyan döntést hoz, aminek köszönhetően gazdag ember lesz belőle.

Feleségül veszi Timéát, azt a nőt, akit szeret, jómódban élnek, üzleti ügyei remekül alakulnak, kivívja az emberek megbecsülését. Mihály azonban még sem boldog.

Egyetlen helyen találja meg a felhőtlen örömöt, mégpedig a Senki szigetén, Noémi mellett.

Timár Mihály nem tud elszámolni lelkiismeretével, hogy hazudnia kell a két nőnek, akiket szeret, és hogy tisztességtelen úton jutott hozzá vagyonához, ráadásul erről tudomást szerez egy megátalkodott bűnöző is, aki zsarolni kezdi.

Mihálynak nincs egyszerű dolga, nehéz döntések előtt áll, amik egész életére hatással lehetnek.

Tóth Zsófia ajánlásával

A könyvet ide kattintva is elolvashatod.

150 éve már, hogy a Baradlay fiúk és bátor édesanyjuk története megdobogtatja az olvasók szívét.  A barátjáért a vérszomjas farkasokkal is szembeszálló, hűséges és nyílt szívű Ödön, a heves és férfias Richárd, a félénk, de önfeláldozó Jenő küzdelmét izgalmas és fordulatos regényben tárja elénk a „nemzet mesemondója".  A gyönyörű Aranka, a hős Edit és az elvetemült gonosz Alfonsine pedig nagy klasszikus írónk nőalakjai közül is kiemelkednek. Az anyai gondoskodás és a hazánk iránti szeretet legnagyobb és legismertebb magyar regénye A kőszívű ember fiai.

A feltett kérdésekre a teljes és/vagy a rövidített változatot olvasók is tudnak válaszolni.

A Jókai Mór által írt teljes regényt ide kattintva is olvashatjátok:

A kérdéseket írta: Szabó Eszter

Girardonéknál, a franciaországi családnál Marion, a 13 éves, 150 centis kamaszlány küzd mindennapjaival, iskolában, otthon, vagy éppen nyaraláson. Bosszantja, hogy bátyja, Charles sok mindent jobban tud, s hogy őt gyakran semmibe veszi. Pedig nagyon szeretne Charles barátja, Félix mellé férkőzni, aki előtt sajnos időnként felsül. A könyv Marion kalandjait követi, a vidéki kirándulástól a születésnapi partin és a Too Boo koncerten keresztül a tengerparti nyaralásig. Marion végül barátnője, Camille segítségével tud „visszavágni” bátyjának.

Marion és Charles a két testvér, akik összetartanak jóban is és kapszban is, most tizenkét új kalanddal térnek vissza, méghozzá kirobbanó formában!
Legyen szó akár cipővásárlásról, karácsonyfa díszítésről, mobilozásról, barátok közti civódásról vagy fejesugrásról, a Girardonék mindent a maguk sajátos módján tesznek,
és éppen ettől olyan szeretnivalók!

Színes rajzokkal illusztrált, humorban és kalandokban bővelkedő történet egy tizenhárom éves kamaszlány és családja mindennapjairól.

A Szépség és a Szörnyeteg egy ma már klasszikusnak számító, többször is feldolgozott mese, melyet eredeti barokk gyökerekkel rendelkező könyvből olvashatnak kicsik és nagyok. A mese főhőse Szépség, aki egy kereskedő lánya. Nővéreivel ellentétben kedves, jólelkű teremtés, aki ráadásul még szép is.  Amikor édesapja magára haragítja Szörnyeteget a kastélyában, önként  vállalkozik arra, hogy kiengesztelje a borzalmas lényt. Az idő múlásával rájön a lány, hogy a rettenetes külső, nemes szívet takar. A mesét Sarah Gibb csodálatos illusztrációi díszítik, hat éves kortól ajánlható.

Bíróné K. Adrienne

***

A nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár gyermekolvasójának videós ajánlója.
Az ajánló: Horváth Dóra.

Tom Sawyer egy eleven, kalandra éhes, kíváncsi fiú. Szegény nagynénjének, Polly néninek fő is a feje miatta. Nincsen egy unalmas napja se a kis csibésznek:  kalózkodás, kincskeresés, megszökés otthonról, udvarlás, barlangi bolyongás... Egy éjjel Huckleberry Finn-nel a temetőbe mennek ki, ahol egy gyilkosságot látnak. Vajon lesznek olyan bátrak, hogy helyesen döntsenek?