A történetből megismerhetjük Fehérlófia a mitikus, emberfeletti képességekkel rendelkező mesehős hihetelen kalandjait.

A történetet ide kattintva is elolvashatod.

Az elbeszélés alapja egy valós történelmi esemény. A Rákóczi szabadságharc idején Nagyenyedet támadás érte. A kollégium tanulói is részt vettek a küzdelemben. Az elbeszélésben a harc mellett egy ártatlan szerelem áll a középpontban: József és Klárika romantikus kapcsolata, mely egy szerelmes vers megírásával kezdődött.

Fenyvesi Attila

Az elbeszélést ide kattintva is el tudod olvasni.

A kötet első verses meséje a „lompos, loncsos és bozontos, piszén pisze kölyökmackó”, Vackor immáron iskolai tapasztalatait meséli el, aki új barátokat szerez, megtanul mindent, amit egy elsősnek illik, sőt némi csibészséget is, amikor rövid időre iskolakerülővé lesz. A legfontosabb azonban, hogy megszereti azt a bizonyos Kökörcsin utcai iskolát.

Majorné Virág Adrienn

A könyvet ide kattintva is elolvashatod.

A mesét itt tudod megnézni.

A boglyos, lompos, loncsos és bozontos, piszén pisze kismackó ezen a télen Budapestre látogat. Amíg szülei téli álmot alszanak, ő hógolyózik, korcsolyázik, hómedvét épít, beutazza Pestet és Budát. Szállásadója, Jolán néni sapkát, sálat ad rá, hogy meg ne fázzon, ám a városligeti Műjégpályán Vackor elveszíti a meleg ruhadarabokat. A kismedve megfázik és ágynak esik. A hó meg csak hull, egyre hull, és lassan beteríti a várost…

Majorné Virág Adrienn

A mesét ide kattintva is elolvashatod.

Az Egér az Erdei Kocsma pultján ült, egy borral telt mogyoróhéjat tartott a kezében, és a csillagokról mesélt.
A kalapját akkor már kicsit félrecsapta, úgy látszik, többször is a mogyoróhéj fenekére nézett, de a csillagokról valóban csodálatos dolgokat tudott...

Hoczné Hári Ildikó

A mesét ide kattintva is el tudod olvasni.

Marci utálta a szeplőit. Ami azt illeti, volt is neki mit utálnia, mert hetvenhat szeplő virított az arcán. Pontosabban hetvenöt, mert egy – a hetvenhatodik – a füle cimpáján hivalkodott. Nos hát ezeket szidta-hordta folyvást Marci. Eladdig és olyannyira, hogy egy szép napon a szeplők megsértődtek.

Hoczné Hári Ildikó ajánlásával.

A mesét ide kattintva is el tudod olvasni.

Ez a mese két csavargókülsejű egyénről szól. Meg mindazokról, akik szerepelnek benne. Nevezetesen Gepárd Géza alőrmesterről, Medve Medárd főőrmesterről, Vadkan Valdemárról és Szirénfalvi Szürkevarjú Szerénáról. De azért persze legfőképpen a két csavargókülsejű egyénről....

Hoczné Hári Ildikó

A mesét ide kattintva is el tudod olvasni.

Lázár Ervinnek ez a kései meséje sajátos körülmények között született: a szokásos sorrendet megfordítva itt az illusztrátor kérte meg az írót, hogy írjon számára mesét. Lázár Ervin a rá jellemző mulatságos fordulattal úgy tett eleget a kérésnek, hogy a kitűnő képzőművész, Pittmann Zsófi alakját is beleszőtte a történetbe. A két alkotó közös munkája igazi különlegességet kínál az olvasónak.

Ajánlja: Pálfi Dénes

A mesét ide kattintva is el tudod olvasni.

Lehet, hogy különösen hangzik, de ha Lázár Ervin helyét meg akarjuk határozni a magyar meseirodalomban, akkor a legegyszerűbb s mind a legpontosabb azt mondanunk, hogy A kisfiú meg az oroszlánok szerzője a műfaj egyik élő klasszikusa. Meseregényének hőse egy „nagyon öreg oroszlán”, aki Bruckner Szigfrid névre hallgat, s egy nagyon fiatal kisfiúnak, Petinek a hűséges barátja, aki valaha egy cirkuszban dolgozott, s vénségére egy nagyon fiatal kisfiút, Petit fogadott barátságába. Őt traktálja meséivel, hosszú életének különös történeteivel, amelyekről nem lehet tudni, hogy igaz mesék-e vagy csupán egy sokat látott és tapasztalt oroszlánképzelet színes tódításai. De hát Lázár Ervin írói varázsának éppen ez a lényege; az ő írásaiban a hihetetlen hihető és valóságos, a valóság pedig úgy hat, mint egy hol kacagtató, hol pedig szomorú tündérálom.

Ajánlja: Pálfi Dénes

A könyvet ide kattintva is el tudod olvasni.

Boszorkányok nélkül nem is létezne a mesék birodalma; szerepük azért nem lebecsülhető, hiszen azzal, hogy akadályozzák a mesehőst áhított célja elérésében, voltaképpen hozzájárulnak ahhoz, hogy megacélozódjon akaratereje, jelleme. Mivel a boszorkányság meglehetősen nagy szellemi erőt kívánó tevékenység, komoly előképzettséget igényel; ki lenne leginkább hivatott utódainak átadni a tudományt, mint Anya-Banya a lányainak? Lázár Ervin új kötetének meseregényében A legkisebb boszorkány – akárcsak két testvére – beül a boszorkánytanonc-padba, hogy figyelmesen meghallgassa édesanyja bűbájosságra oktató szavait. Ám mintha Amarilláról leperegne minden rossz, s nem annyira azért, mert „elvetemült”, inkább azért, mert szívét foglyul ejtette egy „földi” legény, Király Kis Miklós. Csakhogy a dalia Tündér Tercia kezére áhítozik. Mit tehet a csúnyácska, szeplős, vörös hajú kis boszorkány? Minden tehetségét latba vetve szolgálja a szerelmesek ügyét, magára vonva ezzel Anya-Banya haragját és átkát. Varázslatosan szép írás....

A mesét ide kattintva is el tudod olvasni.

Lázár Ervin meséje szegény Dzsoniról és Árnikáról, a bölcs Östör király lányáról szól. Dzsoninak meg kell vívnia egy boszorkával, hogy végül boldog lehessen, s közben gonosz varázslatok is történnek. Mellékesen megtudhatjuk, miért jó, hogy a hírhedt rablónak, Ipiapacsnak nagyszerű gömbérzéke van, valamint ki is az a Rézbányai Győző, és miért sértődik meg.

A mesét ide kattintva is el tudod olvasni.

Doktor Hertelendi Róbert, Öregapó seregélye nem mindennapi madár volt. A megtévesztésig híven tudta utánozni a szekérnyikorgást, a rigófüttyöt, kotkodácsolásával még a baromfiudvart is zavarba hozta. Kár, hogy egy tavaszon nem tért vissza, a gyerekeknek, Öregapó barátainak már nem volt szerencséjük megismerkedni vele. A meghitt beszélgetések, közös kirándulások során mégis sok érdekességet tudnak meg a madarak életéről. Arról, hogy miért nem szabad baglyot lőni, hogy valóban halálmadár-e a kuvik, arról, hogy messziről hogyan lehet megkülönböztetni egymástól a gólyát és a gémet, meg hogy mi történik, ha egy fészekbe véletlenül két kakukktojás kerül.

A kérdések írója: Pálfi Dénes

A könyvet ide kattintva is el tudod olvasni.

Móra Ferenc talán legismertebb, önéletrajzi ihletésű ifjúsági műve a Kincskereső kisködmön. A kis Gergőt édesapja, a szegény szűcs végtelen szeretettel és bölcsességgel neveli. Saját bőrén, tapasztalatok árán gyarapodik a kisfiú világról való ismerete, s ez mélyebb nyomokat hagy benne, mintha csak a szülői intelmeket hallgatná. Márton szűcs sokmindent mesél fiának, miközben a kisködmönbe belehímzi szíve minden szeretetét. Így lesz belőle csodaködmön, ami azonban csak akkor kényelmes, ha viselője mindig igazat mond, emberül viselkedik.

A kérdéseket írta: Szabó Eszter

A könyvet ide kattintva is elolvashatod.