Ha valakik, hát a tizenévesek tudják, mennyire fontos dolog a barátság az életben, és mindig törekedni kell rá, hogy önmagunk maradjunk. Ezért is szenved szélsőséges érzelmeitől a tizenegyedik születésnapját ünneplő Amanda. Ennek ugye örömteli eseménynek kellene lennie, ehelyett egy szúrós jelmezben díszeleg, amit az édesanyja választott neki - nem véletlenül. Mindeközben a város másik oldalán a lány egykori legjobb barátja Leo, egy hatalmas buliban ugyancsak a szülinapját ünnepli, amin fellép egy hipnotizőr, egy sztárfocista, egy óriás sárkánygyík, sőt egy rockbanda is - ugye „ez mennyire nem fair!" Amanda alig várja, hogy túlessen a szülinapján, és végre ne az a veszekedés járjon a fejében, ami odáig vezetett, hogy Leo és ő életükben először külön ünnepelnek. Amandának rá kell jönnie, hogyan lépjen tovább több értelemben is. Ekkor egy titokzatos erő visszaforgatja az időt, és másnap újra kezdődik az egész nap. Ám mindez kevésbé tűnik fontosnak, mint az az erő, amit a lányzó talál meg saját magában. Hát így érnek felnőtté tinédzserjeink, akik „az első szülinapjukon megtanulnak járni, az ötödiken kézzel készített cserepekbe virágokat ültetni, a tizediken pedig megtanulják, hogy vannak szavak, amiket nem lehet visszaszívni". "