A kötetben két kaland kapott helyet.
A Gemini-kód egy számítógépes vírus, ami miatt leállnak a Föld kommunikációs rendszerei és megáll az élet. A hírszerzők felderítik, hogy a vírus a nemzetközi űrbázis központi szerveréről terjed. A gondot csak helyben lehet megoldani, ám az összes űrjármű használhatatlan, kivéve a Berger Szimat Szolgálat ódivatú ezermesterének, Szilas Bundinak a rakétáját, ami nincs összeköttetésben az internettel. Bugac Pongrác és csapata a világűr peremén egy tehetetlenül sodródó marskutatóra bukkan, akit egy lézerszemű, robot bokszer ikerpár üldöz. Velük kell űrcsatát vívni, hogy ki lehessen iktatni a Gemini-kódot...
BÓNUSZ történet: Képtelen képrablás
Kutyafülű Aladár a Harap utca 3. alatt üresen találja a Kutyatár képgalériát. Minden jel arra utal, hogy az elkövető nem más, mint a szomszédos Berger Szimat Szolgálat titkárnője, Juli Puli! Bugac Pongrác így elképesztő módon a saját munkatársai ellen kénytelen nyomozni.

Majorné Virág Adrienn

Két különböző idősíkon két kamaszfiú története bontakozik ki Kertész Erzsi új ifjúsági regényének lapjain. Az egyik szálon 1551-ben járunk. Egy pásztói szabómester fia, Gáspár a helyi oskolában tanul, és szülei reményei szerint egyszer majd pap lesz. Ő azonban lovag szeretne lenni, így nem véletlen, hogy barátaival is folyton katonásat játszik. Aztán együtt rábukkannak egy titokzatos föld alatti labirintusra, mely egyben a település pincéit is összeköti egymással. A település életét azonban alaposan felborzolja, mikor megérkezik a várható török támadás híre... A másik történetszál 2019-ben játszódik. Dani legszívesebben haverjaival, Marcival és a többiekkel lóg, gyakran videojátékoznak és bicikliznek. Őt azonban a történelem és a régészet is érdekli, ám mivel az nem éppen menő dolog, titkolni igyekszik a többi srác elől. Aztán Ernő bácsinak, a töritanárnak köszönhetően rábukkan egy régi történetre Casparusról, a Pásztóról indult lovagról s a helyi oskolamester házáról, mely állítólag egy misztikus kincset is rejt.

A történelmi kalandregényt jó szívvel ajánlom 9-12 éves fiúknak, de a lányok sem  fognak csalódni, ha ezt a könyvet választják.

A kérdéseket írta: Bognár Csilla

Vibók Ildi azokra a gyerekekre gondolva vetette papírra új könyvét, akik rettegnek az oltástól - a félelmetes "szuritól". Hozzájuk hasonlóan a történet kis főhőse, Emma "királykisasszony" is nagyon fél, amikor előkerül az injekciós tű. Ezért az anyukája megkéri a Dokit, hogy magyarázza el a kislánynak, hogy miért is fontos túlesni a procedúrán. Doki nem sajnálja a fáradtságot, beinvitálja Emmát a rendelőjébe, és elmesél neki egy elragadóan izgalmas, vicces és kalandos mesét arról, hogy a szervezet hős védőharcosai miként küzdenek meg a gaz behatolókkal - fertőzésekkel, vírusokkal és bacilusokkal. 

A tanulságos és szórakoztató történet fontos ismereteket közöl a gyerekekkel és szüleikkel a témával kapcsolatban, így a 6-10 éves gyerekeknek jó szívvel ajánlom.

Szabó Eszter

Kertész Edina az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma izgalmas, küzdelmekkel teli életét mutatja be a gyerekeknek. A grófi családból származó Hugonnai Vilma a lenyűgöző kitartás szimbóluma. Olyan korban született, amikor a nők még nem járhattak egyetemre, sőt még gimnáziumba sem. De ő más volt, mint a többi lány: mindenképpen tanulni szeretett volna, hogy orvos lehessen. Zürichben megszerezte az orvosi diplomát, ezt azonban Magyarországon nem használhatta. Csak ötvenéves korára sikerült elérnie, hogy a magyar egyetem orvosi karán is levizsgázhasson. Élete, melyet Maros Krisztina kifejező, a korabeli környezetet érzékeltető színes grafikái jelenítenek meg, egy igazi tündérmese. Pedig a történet valóságos, egy nagyon is valóságos, férficentrikus korból. Vilma doktornő számos (ma már elképzelhetetlennek tűnő) akadályt leküzdve, szinte mesehősként küzdött a céljáért, ezért könnyű vele azonosulni, együttérezni.

Szabó Eszter

Vig Balázs mesekönyvében Nagypapa mesél az unokájának arról, hogyan is szerezte mostani, fenséges bajuszát. Nem nőtt neki ugyanis, hanem a földön találta. Születésnapfalván (ahol mindenkinek egy napon van a születésnapja) járt korábban, s ott három beszélő bajusz (Pöndöri uram szép kunkorban végződő, vastag tömött bajusza; Fancsali uraság kétoldalt lecsüngő, szőke bajusza; valamint Hóborti úr egészen fantasztikus arcszőrzete, melynek egyik vége magasra szökött, a másik pedig lefelé lógott) egyszer csak leugrott gazdája orra alól, és világgá mentek. A kackiás Kunkori koma előbb zsiványnak állt, a fityegő Harcsa szomszéd feleséget keresett magának, a legkisebb bajuszlegény, Kedves bajusz pedig trombitásként próbált szerencsét.

A humoros meseregényt 9 éves kortól ajánlom.

Szabó Eszter

Holdas Hanna különleges kislány, hiszen vámpírtündér. Az édesanyja tündér, az édesapja vámpír, ő meg egy kicsit mindkettő. Közeledik a vámpírbál, és Hanna már alig várja. De van egy kis gond: a vámpír gyerekeknek tehetségkutató versenyt szerveznek. Hanna úgy érzi, semmilyen "vámpíros" dologhoz nincs tehetsége. Mi lesz, ha a közönség kineveti? Kezdetét veszi a bál... De vajon színpadra áll-e Hanna?

Majorné Virág Adrienn

A  regény főhőse a kilencéves kislány, Mafalda, akinek nemcsak a neve szokatlan, de ő maga is igazi csodabogár álmodozó, akit a fantáziája teljesen magával ragad, akárcsak az érzelmei. Egy ritka szembetegség miatt szemüveg nélkül szinte alig lát, de annál gazdagabb a belső világa! A kedvenc könyve ihleti benne a gondolatot, hogy fel kellene költöznie az iskola mellett álló hatalmas cseresznyefára a cicája, Ottavio Turcaret társaságában. Ábrándjaival valódi, feltartóztathatatlanul közelgő tragédiát igyekszik kompenzálni: sajnos a betegsége miatt pár hónapon belül teljesen el fogja veszteni a látását. A "sötétség" fokozatosan borul rá, és ő igyekszik felkészülni arra, hogy többé nem fogja tudni vizuálisan érzékelni a világot. Hogy még utoljára rögzítse a látható világot, naplót ír. 

Az érzelmes, sokszor szomorkás, de reményt adó történetet 9-10 éves kortól ajánlom.

Szabó Eszter

A Naphegy Kiadó tematikus sorozatának kötetei egy-egy magyar hírességet ismertetnek meg a gyerekekkel. Kertész Edina az első magyar női csillagásznak, Balázs Júliának a változócsillag-kutatás nemzetközileg is elismert szakértőjének életét és munkásságát mutatja be. A szöveget Bölecz Lilla szemet gyönyörködtető színes rajzai kísérik. A kiadvány végén egy idővonal más jelentős női csillagászokat is bemutat röviden.

Szabó Eszter

Boldizsár Ildikó történetének főhőse Kós Károly építész, grafikus, író, szerkesztő és tanár. Ő az a címben is szereplő kisfiú, aki csodaszép épületekről – lakóházakról, templomokról, tornyokról, iskolákról, múzeumokról – álmodik, sőt még egy állatkertről is, amely telis-tele van állatokkal. Már gyerekkorától kezdve rajzol, s sokat jár a természetben, s aki aztán – szüleivel is összekülönbözve – a mérnöki pálya helyett az építészit választja. A mesekönyv bemutatja családját, gyermekkorát, tanulmányait, főbb épületeit, pedagógusi és szerkesztői munkásságát, családi életét s hírneves otthonát, melyet mindenki csak Varjúvárként emlegetett. A történetet Bertóthy Ágnes színes rajzai kísérik.

Szabó Eszter

A Barátság-erdőben mindenki a Sportnapra készül. A kisállatok szorgosan edzenek és gyakorolnak. Ám egyszer csak feltűnik Grizelda, hogy elrontsa a vidám napot, és megszerezze magának a varázslatos erdőt. Lilire és Lucára, no meg az aranyos cicára, Kittire vár a feladat, hogy megakadályozzák a boszorkát, még mielőtt az egész sportnap odalesz.

Szörényiné Kis-Gergely Lilla

Lily imádja a lovakat, és minden vágya, hogy egyszer legyen egy saját pónija, ám erre sajnos még várnia kell. De aztán egy nap találkozik Viharral, az apró, éjkék szemű, homokszínű kiskutyával, akinek segítségre van szüksége. A kislány azonnal összebarátkozik vele, és sok-sok mágikus kalandban vesznek részt. Ám a legvarázslatosabb az, hogy a kutyus talán a kislány legnagyobb álmát válthatja valóra.

Szörényiné Kis-Gergely Lilla

Loláék kertjének árnyékos zugaiban titokzatos és félénk őzek rejtőzködnek...
Amikor Lola új házba költözik az anyukájával, aggódik, mert maga mögött kell hagynia a régi életét. Ám a változás néhány jó dolgot is hoz. Szereti új otthonát a hatalmas, elvadult kerttel, ahová néha belátogatnak az őzek egy törött kerítésen át. Egy nap a kislány rábukkan egy őzgidára, aki, úgy tűnik, bajban van. Lola elhatározza, hogy megtesz mindent, amit csak tud, hogy segítsen a megrettent kis állaton. De vajon képes lesz rá egyedül?

Szörényiné Kis-Gergely Lilla

A koronavírus-járvány miatt Berci nem megy iskolába. Karanténba került. A címszereplő kisfiú első reakciója: „Hurrá, bezárják az iskolát! Végre, végre, végre! Erre vártam már ezer éve!” Berci igencsak örül, hiszen végre egész nap otthon lehet. Csakhogy aminek mégsem örül, az az, hogy azért mégiscsak lesz tanítás, csak éppen online, és még a nagymamával sem lehet találkozni, mert Mamóra most különösen vigyázni kell. A kapcsolattartás egyetlen módja a grannykype. Hogy mi az a grannykype, mi az az antikáköpeny, mi szükség van galambokra, sütikre, sőt leguánnyálra, és mindennek mi köze van a vírushoz, kiderül három gyerek, Berci, Juszti és Borka, valamint jó néhány varázslatos nagyszülő fantasztikus kalandjából. 

Szabó Eszter

Három botcsinálta boszi hajnal óta küszködik a mocsárban. Varázs-főzet készülne megrendelésre, de a lötty íze egyre inkább a babgulyásra emlékeztet. Sebaj, itt ez a másik recept, és aki írta - valami Will Shakespeare -, nagyon érthetett a bájoláshoz, az már a hozzávalók listájából látszik. A bűbájosok be is gyűjtik a szükséges lápi csúszó-mászókat, de mielőtt még az üstbe kerülnének, a jobb sorsra érdemes állatok mesélni kezdenek, és megelevenedik a színjátszás története az ősmanusok előadásaitól egészen napjainkig. Bekukkantunk az ókori Egyiptomba, Kínába, Japánba, a franciák, a görögök, a rómaiak, az angolok mind színre lépnek. Mert színház az egész világ... Mióta is? A történetet Szeidl Andrea varázslatos rajzai keltik életre.

Szabó Eszter

Emil egy kedves, leleményes svéd kisfiú a juharfalvi Macskaháj tanyáról, aki jó szíve és éles esze ellenére sok bonyodalmat okoz a környezetében csínytevéseivel. Újabb meglepő, szórakoztató kalandjait és hőstettét is megismerhetjük e könyvből.

A kérdések írója: Gáspár Flóra

Berg Judit nagy sikerű sorozata most újabb kalanddal bővül – Trikó és Nyamm, az időutazó dínók a zsírkrétakor, a 21. századi Budapest, Mátyás király udvara és Kréta szigete után legújabb kalandjuk során Kolumbusz Kristóf hajójára keverednek.
Előbb potyautasként, később a Santa Maria legénységé­nek teljes jogú tagjaiként vesznek részt az expedícióban, hogy bebizonyítsák, a Föld gömbölyű, és kelet felé is el lehet
érni Indiát. Vagyis: Amerikát, a sajtburger, a szupermen, a felhőkarcolók és Yoda mester
hazáját. Vagy ez az Amerika még nem az az Amerika?
Berg Judit vicces dínótörténetei tökéletesek minden kis­iskolásnak, aki szereti a dínókat, a
kalandokat… no meg a történelmet!

Nagy András

Újra itt vannak a kuflik! Őket már jól ismeritek. Na de ki lehet a mohamanyi? Valaki, aki nyöszörög és panaszkodik, mert olyan régóta nem talál mohát, hogy már egészen elszürkült… A kufliknak pedig nem szokásuk cserben hagyni azt, aki segítségre szorul! Ám az elhagyatott réten alig van moha. Lehet, hogy itt már csak a varázslat segít?

Ha pedig már így belejöttek a mohagyűjtésbe, Valérnak is segítenek kitalálni, mit gyűjtsön furcsa alakú dobozába. A kuflikkal mindig izgalmas az élet, irány az elhagyatott rét!

Pálfi Dénes

Faragó Laci élménydús nyarának történetét írja le a naplójában. Kalandjait ezúttal legjobb barátjával, Radóval egy régi hajón sikerül megélnie. Ugyan egy rozoga, megfeneklett hajóról van szó, így nem utazhatnak vele, mégis sok új embert megismernek, akiknek az életét is felvidítják közben.

A kérdések írója: Gáspár Flóra

– Aztán írjatok! És vigyázzatok magatokra, és ősszel feltételenül értetek megyek! És egyetek sok gyümölcsöt, tejet – búcsúzott el meghatódva Mirr-Murrtól és Oriza-Triznyáktól a jóságos szakácsnő. Aztán átadta a nagy bajuszú postásnak a dobozt, benne a két macskát, akik így utaztak falura vidéki barátaikhoz. Csinnadratta, az ólomkatona, Bóbice, a néger baba, Paprikajancsi, Morzsa kutya és a szürke kiscsacsi nagy örömmel fogadták őket.
A nyugodalmas nyaralásnak azonban egyszeriben vége szakad, amint megjelenik a kis faluban Pintyőke cirkuszigazgató. Eddig ugyan egyikük sem vágyott a cirkusz porondjára, de minél tovább hallgatják Pintyőkét, annál nagyobb művészi elhivatottságot éreznek magukban. S ezzel megkezdődnek csodálatos és izgalmas kalandjaik a Meseerdőben.

Nagy András

A mesét ide kattintva is el tudod olvasni.

Végre megenyhült egy kicsit az idő, és Pettson meg a kandúrja immár nyugodtan készülhetnek a karácsonyra: kivághatják a fenyőfát, elmehetnek bevásárolni és megsüthetik kedvenc mézesüket. Ám mindehhez először el kell takarítaniuk a havat az udvarról, sőt az öreg még néhány gallyat is tenni szeretne a lépcsőre. El is indulnak, hogy gyűjtsenek egy nagy rakásra valót az erdőben, de Pettsont ekkor hirtelen olyan rémes baleset éri, hogy alig bírj a megmozdítani a lábát. Lehet, hogy semmi nem lesz az ünneplésből?

A kérdéseket írta: Pálfi Dénes

Mindaz, amiért az emberek annyit beszéltek az öreg Pettsonról, Findusz születésnapján történt. Findusznak, a kandúrnak egy évben háromszor volt születésnapja, csak mert úgy érdekesebb; és valahányszor beköszöntött a nagy esemény, Pettson palacsintatortát sütött neki. Mint mindig, az öreg aznap reggel is kint járt a tyúkólban, és egy egész kosárra való tojást gyűjtött össze. Amikor azonban nem talált lisztet az éléskamrában, és be akart menni a faluba vásárolni, hirtelen minden a feje tetejére állt…

A kérdéseket írta: Pálfi Dénes

Egy szép tavaszi reggel, amikor a fák ágain madarak csicseregtek, zöld ruhában pompáztak a fák és az egész kert tele volt tarka virágokkal, Pettson elhatározta, hogy elülteti a zöldségeket. Findusz szokásához híven most is körülötte ugrándozott, és a maga módján próbált segíteni. Már majdnem megvoltak a munkával, amikor hirtelen váratlan betolakodók zavarták meg őket: a tyúkok kaptak kedvet a gilisztavadászathoz. Pettsonnak és Findusznak minden tudásukat be kellett vetniük, hogy megszabaduljanak tőlük, de az igazi bonyodalmak csak ezután kezdődtek…

A kérdéseket írta: Pálfi Dénes

Pettsonnak elege van abból, hogy minden reggel Findusz ugrálására ébred. A kandúrnak pedig abból van elege, hogy nem csinálhatja azt, amit akar. Ezért elhatározza, hogy keres egy olyan helyet, ahol kedvére kitombolhatja magát. A használaton kívüli kerti vécé tűnik a legalkalmasabbnak, és Pettson segítségével szépen be is rendezkedik ott.
Csakhogy mi lesz vele, ha borús az idő és egyedül érzi magát? Vagy ha rókák ólálkodnak a ház körül?

A kérdések írója: Pálfi Dénes

Nagypapa egy reggel arra ébred, hogy nem találja a kedvenc kalapját. Rögtön nekilát megkeresni, de a kalap nem kerül elő, mintha csak a föld nyelte volna el. Sajnos sem Villám, az ásító házőrző, sem a cserfes Tyúkanyó, sem Kanavász, a mesterszabó nem tudja, merre lehet. Ám a nagy keresgélés közepette Nagypapa csupa titokzatos tárgyra bukkan, amelyek gyermekkora egyik igen fontos napjára emlékeztetik… Sven Nordqvist, a számára világhírnevet hozó Pettson és Findusz- és a Mú mama-sorozat szerzője és illusztrátora ezzel a könyvével lopta be magát először a svéd gyerekek és szüleik szívébe.

A kérdéseket írta: Pálfi Dénes

Az öreg Pettson magányosan éldegélt kis vidéki házában. A tyúkjain kívül más társasága nem volt, így néha bizony nagyon egyedül érezte magát. Egyik nap a szomszédja, Andersson néni állított be hozzá, s egy kartondobozt nyújtott át neki, amire nagy betűkkel az volt ráírva, hogy Findusz zöldborsó. Amikor azonban az öreg kinyitotta a dobozt, borsó helyett egy apró kiscicát talált benne. Azonnal a szívébe zárta az apró jószágot, és innentől kezdve a tanyán teljesen megváltozott az élet…

A kérdéseket írta: Pálfi Dénes

Az Utazik a család című tematikus sorozat kilencedik kötetében Pécsre kalauzolja a kis olvasókat Csapody Kinga. Ismét visszatér hát a kedves, mesebeli família: az óvodás ikerpár, Zsuzska és Teó, a kisiskolás Rozi, valamint szüleik, Tilda (aki annak idején pont a baranyai megyeszékhelyen járt egyetemre) és Tódor. A narrátor ezúttal is a kiskutya, Tóbiás, aki körbekalauzolja a kis olvasókat a városban és környékén. Felfedezhetik a pécsi állatkertet, a helyi arborétumban található Pintér-kertet, a nemrég felújított Zsolnay Kulturális Negyedet, a Szent Péter–Szent Pál-bazilikát, a püspöki palotát, a dzsámit, megmászhatják a Misina-tetőn álló tévétornyot, s a közelben lévő látnivalók közül megnézhetik a tettyei mésztufabarlangot, Orfűt és Abaligetet, s a Pogány nevű falut, ahol a szállásuk van. A kötetet Szalma Edit színes, hangulatos rajzai illusztrálják. A végén gyakorlati tippeket is olvashatnak a gyerekek és szüleik, néhány további látnivalót is röviden bemutatva.

Majorné Virág Adrienn

Doktor Hertelendi Róbert, Öregapó seregélye nem mindennapi madár volt. A megtévesztésig híven tudta utánozni a szekérnyikorgást, a rigófüttyöt, kotkodácsolásával még a baromfiudvart is zavarba hozta. Kár, hogy egy tavaszon nem tért vissza, a gyerekeknek, Öregapó barátainak már nem volt szerencséjük megismerkedni vele. A meghitt beszélgetések, közös kirándulások során mégis sok érdekességet tudnak meg a madarak életéről. Arról, hogy miért nem szabad baglyot lőni, hogy valóban halálmadár-e a kuvik, arról, hogy messziről hogyan lehet megkülönböztetni egymástól a gólyát és a gémet, meg hogy mi történik, ha egy fészekbe véletlenül két kakukktojás kerül.

A kérdések írója: Pálfi Dénes

A könyvet ide kattintva is el tudod olvasni.