Boldizsár Ildikó történetének főhőse Kós Károly építész, grafikus, író, szerkesztő és tanár. Ő az a címben is szereplő kisfiú, aki csodaszép épületekről – lakóházakról, templomokról, tornyokról, iskolákról, múzeumokról – álmodik, sőt még egy állatkertről is, amely telis-tele van állatokkal. Már gyerekkorától kezdve rajzol, s sokat jár a természetben, s aki aztán – szüleivel is összekülönbözve – a mérnöki pálya helyett az építészit választja. A mesekönyv bemutatja családját, gyermekkorát, tanulmányait, főbb épületeit, pedagógusi és szerkesztői munkásságát, családi életét s hírneves otthonát, melyet mindenki csak Varjúvárként emlegetett. A történetet Bertóthy Ágnes színes rajzai kísérik.

Szabó Eszter

A Barátság-erdőben mindenki a Sportnapra készül. A kisállatok szorgosan edzenek és gyakorolnak. Ám egyszer csak feltűnik Grizelda, hogy elrontsa a vidám napot, és megszerezze magának a varázslatos erdőt. Lilire és Lucára, no meg az aranyos cicára, Kittire vár a feladat, hogy megakadályozzák a boszorkát, még mielőtt az egész sportnap odalesz.

Szörényiné Kis-Gergely Lilla

Lily imádja a lovakat, és minden vágya, hogy egyszer legyen egy saját pónija, ám erre sajnos még várnia kell. De aztán egy nap találkozik Viharral, az apró, éjkék szemű, homokszínű kiskutyával, akinek segítségre van szüksége. A kislány azonnal összebarátkozik vele, és sok-sok mágikus kalandban vesznek részt. Ám a legvarázslatosabb az, hogy a kutyus talán a kislány legnagyobb álmát válthatja valóra.

Szörényiné Kis-Gergely Lilla

Loláék kertjének árnyékos zugaiban titokzatos és félénk őzek rejtőzködnek...
Amikor Lola új házba költözik az anyukájával, aggódik, mert maga mögött kell hagynia a régi életét. Ám a változás néhány jó dolgot is hoz. Szereti új otthonát a hatalmas, elvadult kerttel, ahová néha belátogatnak az őzek egy törött kerítésen át. Egy nap a kislány rábukkan egy őzgidára, aki, úgy tűnik, bajban van. Lola elhatározza, hogy megtesz mindent, amit csak tud, hogy segítsen a megrettent kis állaton. De vajon képes lesz rá egyedül?

Szörényiné Kis-Gergely Lilla

Újra itt vannak a kuflik! Őket már jól ismeritek. Na de ki lehet a mohamanyi? Valaki, aki nyöszörög és panaszkodik, mert olyan régóta nem talál mohát, hogy már egészen elszürkült… A kufliknak pedig nem szokásuk cserben hagyni azt, aki segítségre szorul! Ám az elhagyatott réten alig van moha. Lehet, hogy itt már csak a varázslat segít?

Ha pedig már így belejöttek a mohagyűjtésbe, Valérnak is segítenek kitalálni, mit gyűjtsön furcsa alakú dobozába. A kuflikkal mindig izgalmas az élet, irány az elhagyatott rét!

Pálfi Dénes

– Aztán írjatok! És vigyázzatok magatokra, és ősszel feltételenül értetek megyek! És egyetek sok gyümölcsöt, tejet – búcsúzott el meghatódva Mirr-Murrtól és Oriza-Triznyáktól a jóságos szakácsnő. Aztán átadta a nagy bajuszú postásnak a dobozt, benne a két macskát, akik így utaztak falura vidéki barátaikhoz. Csinnadratta, az ólomkatona, Bóbice, a néger baba, Paprikajancsi, Morzsa kutya és a szürke kiscsacsi nagy örömmel fogadták őket.
A nyugodalmas nyaralásnak azonban egyszeriben vége szakad, amint megjelenik a kis faluban Pintyőke cirkuszigazgató. Eddig ugyan egyikük sem vágyott a cirkusz porondjára, de minél tovább hallgatják Pintyőkét, annál nagyobb művészi elhivatottságot éreznek magukban. S ezzel megkezdődnek csodálatos és izgalmas kalandjaik a Meseerdőben.

Nagy András

A mesét ide kattintva is el tudod olvasni.

Végre megenyhült egy kicsit az idő, és Pettson meg a kandúrja immár nyugodtan készülhetnek a karácsonyra: kivághatják a fenyőfát, elmehetnek bevásárolni és megsüthetik kedvenc mézesüket. Ám mindehhez először el kell takarítaniuk a havat az udvarról, sőt az öreg még néhány gallyat is tenni szeretne a lépcsőre. El is indulnak, hogy gyűjtsenek egy nagy rakásra valót az erdőben, de Pettsont ekkor hirtelen olyan rémes baleset éri, hogy alig bírj a megmozdítani a lábát. Lehet, hogy semmi nem lesz az ünneplésből?

A kérdéseket írta: Pálfi Dénes

Mindaz, amiért az emberek annyit beszéltek az öreg Pettsonról, Findusz születésnapján történt. Findusznak, a kandúrnak egy évben háromszor volt születésnapja, csak mert úgy érdekesebb; és valahányszor beköszöntött a nagy esemény, Pettson palacsintatortát sütött neki. Mint mindig, az öreg aznap reggel is kint járt a tyúkólban, és egy egész kosárra való tojást gyűjtött össze. Amikor azonban nem talált lisztet az éléskamrában, és be akart menni a faluba vásárolni, hirtelen minden a feje tetejére állt…

A kérdéseket írta: Pálfi Dénes

Egy szép tavaszi reggel, amikor a fák ágain madarak csicseregtek, zöld ruhában pompáztak a fák és az egész kert tele volt tarka virágokkal, Pettson elhatározta, hogy elülteti a zöldségeket. Findusz szokásához híven most is körülötte ugrándozott, és a maga módján próbált segíteni. Már majdnem megvoltak a munkával, amikor hirtelen váratlan betolakodók zavarták meg őket: a tyúkok kaptak kedvet a gilisztavadászathoz. Pettsonnak és Findusznak minden tudásukat be kellett vetniük, hogy megszabaduljanak tőlük, de az igazi bonyodalmak csak ezután kezdődtek…

A kérdéseket írta: Pálfi Dénes

Pettsonnak elege van abból, hogy minden reggel Findusz ugrálására ébred. A kandúrnak pedig abból van elege, hogy nem csinálhatja azt, amit akar. Ezért elhatározza, hogy keres egy olyan helyet, ahol kedvére kitombolhatja magát. A használaton kívüli kerti vécé tűnik a legalkalmasabbnak, és Pettson segítségével szépen be is rendezkedik ott.
Csakhogy mi lesz vele, ha borús az idő és egyedül érzi magát? Vagy ha rókák ólálkodnak a ház körül?

A kérdések írója: Pálfi Dénes

Nagypapa egy reggel arra ébred, hogy nem találja a kedvenc kalapját. Rögtön nekilát megkeresni, de a kalap nem kerül elő, mintha csak a föld nyelte volna el. Sajnos sem Villám, az ásító házőrző, sem a cserfes Tyúkanyó, sem Kanavász, a mesterszabó nem tudja, merre lehet. Ám a nagy keresgélés közepette Nagypapa csupa titokzatos tárgyra bukkan, amelyek gyermekkora egyik igen fontos napjára emlékeztetik… Sven Nordqvist, a számára világhírnevet hozó Pettson és Findusz- és a Mú mama-sorozat szerzője és illusztrátora ezzel a könyvével lopta be magát először a svéd gyerekek és szüleik szívébe.

A kérdéseket írta: Pálfi Dénes

Az Utazik a család című tematikus sorozat kilencedik kötetében Pécsre kalauzolja a kis olvasókat Csapody Kinga. Ismét visszatér hát a kedves, mesebeli família: az óvodás ikerpár, Zsuzska és Teó, a kisiskolás Rozi, valamint szüleik, Tilda (aki annak idején pont a baranyai megyeszékhelyen járt egyetemre) és Tódor. A narrátor ezúttal is a kiskutya, Tóbiás, aki körbekalauzolja a kis olvasókat a városban és környékén. Felfedezhetik a pécsi állatkertet, a helyi arborétumban található Pintér-kertet, a nemrég felújított Zsolnay Kulturális Negyedet, a Szent Péter–Szent Pál-bazilikát, a püspöki palotát, a dzsámit, megmászhatják a Misina-tetőn álló tévétornyot, s a közelben lévő látnivalók közül megnézhetik a tettyei mésztufabarlangot, Orfűt és Abaligetet, s a Pogány nevű falut, ahol a szállásuk van. A kötetet Szalma Edit színes, hangulatos rajzai illusztrálják. A végén gyakorlati tippeket is olvashatnak a gyerekek és szüleik, néhány további látnivalót is röviden bemutatva.

Majorné Virág Adrienn

Egy árva mezeiegérke megunta a koplalást, a hosszú őszi esőket, és elindult szerencsét próbálni. A faluban nem maradhatott, de a városban sem találta helyét. Végül iskolások vették pártfogásukba. Ezt követően vajon gond nélkül él-e főhősünk? Rátalál-e a szerelem? A válaszokat a könyv lapjai rejtik.

A meseregényt ide kattintva is el tudod olvasni.

Szécsényi Ágnes

Az előzményben megismert három testvér, Miklós, Kamilla és kis Tomcsi egy kiadós veszekedés után a dédijükhöz, Mamóhoz mennek egy kis vigasztalódásra, kuckózásra. Mamó a régi időkről mesél nekik, egyebek mellett arról a karácsonyról, amikor a főváros ostroma során odaveszett a kisöccse, Bandi kedvenc terepasztala. A gyerekeket annyira érdekli a történet, hogy az átszívó porszívóval a helyszínre varázsolják magukat. 1944 karácsonyán járunk, a második világháború a vége felé közeleg, de Budapest éppen a legkeményebb ostrom alatt áll. Mamó - aki akkor fess kamaszlány volt - a családjával és a többi lakóval együtt a házuk pincéjébe kénytelen lehúzódni a bombázás miatt. Velük tartanak - leendő, most éppen időutazáson részt vevő - dédunokái is, akiknek eszükbe jut, hogy valahogy meg kellene menteni a csodaszép terepasztalt. Az akcióban segítségükre van egy helyes fiatalember, akiből (bár ezt ők még akkor nem tudják) nem más, mint Papó lesz... 

Szörényiné Kis-Gergely Lilla

Kertész Erzsi kezdő olvasóknak szóló sorozatának harmadik részében Ferkónak, a feltalálónak már családja van, és kislányából, Franciskából is igazi feltaláló lett. Amikor csúfolni kezdik az iskolában, megépíti magának a csúfolórobotot, hogy segítségére legyen. Ám a robot nem éppen úgy viselkedik, ahogy Franciska várta... Tarts az ifjú feltalálóval, ismerd meg te is a csúfolórobotot!

Szörényiné Kis-Gergely Lilla

Az erdő mélyén egy kis indiánfalu húzódik meg. Az apró wigwamok között gyufásdoboznyi indiánok gyűjtik a makkot, ülnek a tűz körül, és ünneplik minden hónapban a teliholdat. Ők az aprótörpe indiánok. Ám hiába aprók, bátorságban és hőstettekben nincs hiány. A legbátrabbak és legleleményesebbek persze a törzs legfiatalabb harcosai: Táncoló Pitypang, a vakmerő indiánfiú és Ásító Felhő, a bölcs indiánlány. Akár csípős bogarak, akár óriási bölények veszélyeztetik a falut, ők ott vannak, és hol csellel, hol jó ötletekkel megmentik társaikat. Ha beteg a törzsfőnök, ők indulnak gyógyító füveket szedni a veszélyes szurdokba. Nem csak nagyóvodásoknak, de első olvasmánynak is kiválóak az akciódús, rövid mesék.

Nagyapa és három unokája vidám történetein keresztül ismerkedhetnek meg a gyerekek a házban és a ház körül rájuk leselkedő veszélyekkel és azok megelőzésével.

A könyvet kisiskolás gyerekeknek ajánlom.

Szabó Eszter

A könyvet ide kattintva is elolvashatod.

A kötet előzményében ismerhették meg a gyerekek a hétéves Koppányt, aki az első napját kezdte akkor a suliban. Akkor a betűvetéssel ismerkedett, most pedig "szavakkal focizik". Hogy mit is jelent ez pontosan? Nos, egy szellemes programot esős napra. Koppány ugyanis a tesóival együtt szobafogságra kényszerül az ítéletidő miatt. Amikor átcsönget hozzájuk új osztálytársa, Hanga, elhatározzák, hogy szófocival fogják elütni az időt: három egymásra rímelő focis verssort kell mondaniuk a játékosoknak...

Az egyszerű történet nagy betűkkel szedve szerepel a lapokon, így segítve a kicsik olvasástanulását. 5-8 éves kor között ajánlható. 

A kérdések írója: Gáspár Flóra

Pünkösd ünnepét és a hozzá kapcsolódó szokásokat mutatja be ez a kedves mese. A hőszereplője egy Peti nevű kisfiú, aki - a hagyományokat követve - reggel megmosdik a kút friss vizében, pünkösdi rózsacsokrot visz az édesanyjának, majd a faluba beballag, hogy levegye az ablakból Anna barátnője szép kis koszorúját és virágokra cserélje. Hazafelé menet fut össze a kis Fannival, akinek a szülei Csíksomlyóra utaztak. Hogy ne legyen egyedül, Peti áthívja őt vendégségbe, hogy az anyukája meséljen Fanninak az erdélyi búcsúról. A nap végén együtt falatozzák a finom szalagos fánkot, este pedig már Fanni szülei is megérkeznek, és elmesélik, mennyi csodás élményben volt részük Csíksomlyón. A szöveget a szerző kedves színes rajzai kísérik.

Szabó Eszter

A kifejezetten olvasástanuláshoz, -gyakorláshoz készült sorozat jelen kötetében ezúttal is a három testvér: az iskolás Kamilla és Miklós, valamint kisöccsük, Tomsi mindennapjai elevenednek meg, sok-sok játékkal, na meg persze veszekedésekkel tarkítva. A harmadik osztályos Miklós rendetlen, rossz tanuló, így amikor anyukája azt látja, hogy tanulás helyett Tomsival vasúthálózatot épít a konyhába, érintve a nappalit és a fürdőszobát is, rárivall, hogy inkább leckét írjon. Nővére, Kamilla bezzeg jó tanuló, mindig rendet tart maga körül, még a hétvégén is tanul, így anyu azt javasolja, hogy most inkább játsszon. Miklós vérig van sértve, hogy míg neki olvasnia kell a népmeséket, Kamilla játszhat, csakúgy, mint a mindig mindennel ellenkező Tomsi. Aztán Kamillának jó ötlete támad: menjenek le Mamóhoz, s ezt a szüleik is elfogadják. Mamó frissen sült kuglóffal fogadja őket, egy régi fénykép kapcsán pedig arról kezdenek beszélgetni, hogy ő milyen gyerek is volt, rendesen tanult-e, s hogy egyáltalán mindig rendesnek kell-e lenni A mesekönyv a sorozat 2. szintjének felel meg – a segítségével öt-nyolc éves gyerekek nagy betűkkel írva, oldalanként 2-6 sorban, könnyen kiolvasható szavakkal, egyszerű, könnyen követhető történettel fejleszthetik olvasáskészségüket. 

Szabó Eszter

Ezzel a kötettel veszi kezdetét az Országgyűlés Hivatal által kibocsátott sorozat, az Országházi Mesék, amely azzal a szándékkal készül - most és a jövőben is -, hogy bemutassa a gyerekek számára a Parlament épületét, történetét, funkcióját és a benne zajló mindennapi munkát. A nyitórész aprócska, de annál elszántabb főhőse a rézvitéz, aki Patinavölgytől egészen Budapest szívéig masírozik azzal a feltett szándékkal, hogy csatlakozzon az Országház tornyain strázsáló, idővel s időjárással egyaránt hősiesen dacoló rézkatonákhoz. A pici, de szívós testén avítt sodronyinget, fejecskéjén dióhéjat viselő Vitéz Patinavölgyi Kornélt bár a palotaőrök nem veszik észre, a homlokzaton ácsorgó kőapród igen: ő mutatja meg neki az utat, hogy be tudjon jutni az épületbe. Kornél vitéz útja a bejáratot őrző kőoroszlánoktól vezet megannyi vicces, bátor és tanulságos kalandon át a célig, szintén rézvitéz nagybátyjáig, Pázmánig, a Villámfogóig, aki egy bölcs tanáccsal fogja majd bepecsételni Kornél küldetését... A mese szövege által varázslatosan elevenednek meg a Parlament szobrai, helyiségei, története; minden iskolás korú kisgyermeknek jó szívvel ajánlható.

Szabó Eszter 

Misi és a testvére, Dórika egy unalmas februári napon szórakozásból szörnyeket rajzoltak és kirakták őket az ablakba, hogy elijesszék a telet. Ez adta az ötletet édesapjuknak, hogy elvigye Misit egy fiús hétvégére Mohácsra, ahol sok kalandban volt részük: megismerkedtek a hivatásos télkergetőkkel.

A kérdések írója: Gáspár Flóra

Luca és Lili újabb kalandba kezd a Barátság-erdőben, miután Bizsu, a kis cica meghívja a lányokat Csörge néni ékszerboltjába, ahol kézműves foglalkozást tartanak az erdő lakóinak. Grizelda, a gonosz boszorkány és négy rendetlen segítője mindent tönkretesz, élen Sznip, a varjú vezetéséve. Kirát, a kis vidrát éri most a gonosz átok. A lányok nyomozásba kezdenek, és az erdő lakói is segítenek a gonosz varázslat megtörésében.

Gyarmati Nikoletta

A Kilencedik mese az emberről szól. De szó lesz azért a tó madarairól, sőt még Terólad is, mivelhogy ez az utolsó mese.

Szörényiné Kis-Gergely Lilla

A mesét ide kattintva is el tudod olvasni. (50. oldal)

A nyolcadik mesében hallani fogunk egy csodálatosan szép idegen madárról, és megtudjuk azt is, hogy ki a vakvarjú.

Szörényiné Kis-Gergely Lilla

A mesét ide kattintva is el tudod olvasni. (48. oldal)

Hát ide figyelj, kis cinege – szólt az angyal elkomolyodva –, nagy szeretet s nagy hűség lakozik benned, bármilyen apró is vagy. Jutalmat érdemelsz. Tudod-e, mivel jutalmazlak meg? Rád bízom a tavaszt!

Szörényiné Kis-Gergely Lilla

A mesét ide kattintva is el tudod olvasni. (93. oldal)

„Valahányszor kimégy az erdőre, s halkan, lábujjhegyen haladsz a szálason át, láthatod a mókusokat, ahogy mogyorót, makkot rágcsálnak, vagy fejjel lefelé veszekednek egymással a fatörzseken. Ezek mókuspapa és mókusmama többi gyermekei, akik szorgalmasan végzik a maguk dolgát, ahogy illik.”

Szörényiné Kis-Gergely Lilla

A mesét ide kattintva is el tudod olvasni. (84. oldal)

"Bárki, ha bajban van, segítesz rajta, ugye? Nem baj, ha az emberektől nem kapsz érte hálát. Minden jótettedet egy pillangó hírül viszi, és tudni fog róla az erdő és a Jóisten, aki a csillogó fehér felhőn ül, és örvend a pillangóknak.
Most pedig hadd mondjam el, miképpen született meg az egyik legnagyobb pillangó: a nagy éjjeli pávaszem."

Szörényiné Kis-Gergely Lilla

A mesét ide kattintva is el tudod olvasni. (70. oldal)