A boglyos, lompos, loncsos és bozontos, piszén pisze kismackó ezen a télen Budapestre látogat. Amíg szülei téli álmot alszanak, ő hógolyózik, korcsolyázik, hómedvét épít, beutazza Pestet és Budát. Szállásadója, Jolán néni sapkát, sálat ad rá, hogy meg ne fázzon, ám a városligeti Műjégpályán Vackor elveszíti a meleg ruhadarabokat. A kismedve megfázik és ágynak esik. A hó meg csak hull, egyre hull, és lassan beteríti a várost…

Majorné Virág Adrienn

A mesét ide kattintva is elolvashatod.

Ki gondolta volna, hogy az elhagyatott réten még a föld alatt is izgalmas dolgokat lehet találni? Zödön épp a hernyótökmagok elültetésében segít Hildának, és olyan mély gödröt ás, hogy egyszer csak beszakad vele! És akkor a föld alatt egészen furcsa lényekkel találkozik…
Aztán egy téli napon Bélabá talál egy felfordítós kulcsot. Ja nem, az egy másik mese. Akkor a kuflik eltévednek a hóban. Ja nem, az is egy másik! Hilda felpróbál egy varázsgombakalapot. Nem! Ez sem ebben a könyvebn van! De hát mi történik akkor a második mesében? Történik egyáltalán valami?!
Kövesd a kuflikat a föld alá, aztán olvasd el a mesét, amiben… hát, szóval… Na mindegy, majd meglátod.

A kérdések írója Pálfi Dénes.

Benedek Elek meglepően modern meséje egy csúnya királyfiról, akit először kikosaraz a szép királykisasszony. Ám a királyfi furfangos módon, álruhát öltve, mégis elnyeri a királykisasszony kezét. Sorozatunk meséi a hovatartozásról, a másságban rejlő értékekről és ezek elfogadásáról szólnak. Teszik mindezt mesei környezetben, klasszikus motívumokkal - az ideológiai felhangokon, a mindenáron való tanulságokon és persze az Óperencián is túl. 

Majorné Virág Adrienn

A mesét ide kattintva is elolvashatod.

A kötet első verses meséje a „lompos, loncsos és bozontos, piszén pisze kölyökmackó”, Vackor immáron iskolai tapasztalatait meséli el, aki új barátokat szerez, megtanul mindent, amit egy elsősnek illik, sőt némi csibészséget is, amikor rövid időre iskolakerülővé lesz. A legfontosabb azonban, hogy megszereti azt a bizonyos Kökörcsin utcai iskolát.

Majorné Virág Adrienn

A könyvet ide kattintva is elolvashatod.

A mesét itt tudod megnézni.

A kötetben két kaland kapott helyet.
A Gemini-kód egy számítógépes vírus, ami miatt leállnak a Föld kommunikációs rendszerei és megáll az élet. A hírszerzők felderítik, hogy a vírus a nemzetközi űrbázis központi szerveréről terjed. A gondot csak helyben lehet megoldani, ám az összes űrjármű használhatatlan, kivéve a Berger Szimat Szolgálat ódivatú ezermesterének, Szilas Bundinak a rakétáját, ami nincs összeköttetésben az internettel. Bugac Pongrác és csapata a világűr peremén egy tehetetlenül sodródó marskutatóra bukkan, akit egy lézerszemű, robot bokszer ikerpár üldöz. Velük kell űrcsatát vívni, hogy ki lehessen iktatni a Gemini-kódot...
BÓNUSZ történet: Képtelen képrablás
Kutyafülű Aladár a Harap utca 3. alatt üresen találja a Kutyatár képgalériát. Minden jel arra utal, hogy az elkövető nem más, mint a szomszédos Berger Szimat Szolgálat titkárnője, Juli Puli! Bugac Pongrác így elképesztő módon a saját munkatársai ellen kénytelen nyomozni.

Majorné Virág Adrienn

Vibók Ildi azokra a gyerekekre gondolva vetette papírra új könyvét, akik rettegnek az oltástól - a félelmetes "szuritól". Hozzájuk hasonlóan a történet kis főhőse, Emma "királykisasszony" is nagyon fél, amikor előkerül az injekciós tű. Ezért az anyukája megkéri a Dokit, hogy magyarázza el a kislánynak, hogy miért is fontos túlesni a procedúrán. Doki nem sajnálja a fáradtságot, beinvitálja Emmát a rendelőjébe, és elmesél neki egy elragadóan izgalmas, vicces és kalandos mesét arról, hogy a szervezet hős védőharcosai miként küzdenek meg a gaz behatolókkal - fertőzésekkel, vírusokkal és bacilusokkal. 

A tanulságos és szórakoztató történet fontos ismereteket közöl a gyerekekkel és szüleikkel a témával kapcsolatban, így a 6-10 éves gyerekeknek jó szívvel ajánlom.

Szabó Eszter

Kertész Edina az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma izgalmas, küzdelmekkel teli életét mutatja be a gyerekeknek. A grófi családból származó Hugonnai Vilma a lenyűgöző kitartás szimbóluma. Olyan korban született, amikor a nők még nem járhattak egyetemre, sőt még gimnáziumba sem. De ő más volt, mint a többi lány: mindenképpen tanulni szeretett volna, hogy orvos lehessen. Zürichben megszerezte az orvosi diplomát, ezt azonban Magyarországon nem használhatta. Csak ötvenéves korára sikerült elérnie, hogy a magyar egyetem orvosi karán is levizsgázhasson. Élete, melyet Maros Krisztina kifejező, a korabeli környezetet érzékeltető színes grafikái jelenítenek meg, egy igazi tündérmese. Pedig a történet valóságos, egy nagyon is valóságos, férficentrikus korból. Vilma doktornő számos (ma már elképzelhetetlennek tűnő) akadályt leküzdve, szinte mesehősként küzdött a céljáért, ezért könnyű vele azonosulni, együttérezni.

Szabó Eszter

Holdas Hanna különleges kislány, hiszen vámpírtündér. Az édesanyja tündér, az édesapja vámpír, ő meg egy kicsit mindkettő. Közeledik a vámpírbál, és Hanna már alig várja. De van egy kis gond: a vámpír gyerekeknek tehetségkutató versenyt szerveznek. Hanna úgy érzi, semmilyen "vámpíros" dologhoz nincs tehetsége. Mi lesz, ha a közönség kineveti? Kezdetét veszi a bál... De vajon színpadra áll-e Hanna?

Majorné Virág Adrienn

A Naphegy Kiadó tematikus sorozatának kötetei egy-egy magyar hírességet ismertetnek meg a gyerekekkel. Kertész Edina az első magyar női csillagásznak, Balázs Júliának a változócsillag-kutatás nemzetközileg is elismert szakértőjének életét és munkásságát mutatja be. A szöveget Bölecz Lilla szemet gyönyörködtető színes rajzai kísérik. A kiadvány végén egy idővonal más jelentős női csillagászokat is bemutat röviden.

Szabó Eszter

Boldizsár Ildikó történetének főhőse Kós Károly építész, grafikus, író, szerkesztő és tanár. Ő az a címben is szereplő kisfiú, aki csodaszép épületekről – lakóházakról, templomokról, tornyokról, iskolákról, múzeumokról – álmodik, sőt még egy állatkertről is, amely telis-tele van állatokkal. Már gyerekkorától kezdve rajzol, s sokat jár a természetben, s aki aztán – szüleivel is összekülönbözve – a mérnöki pálya helyett az építészit választja. A mesekönyv bemutatja családját, gyermekkorát, tanulmányait, főbb épületeit, pedagógusi és szerkesztői munkásságát, családi életét s hírneves otthonát, melyet mindenki csak Varjúvárként emlegetett. A történetet Bertóthy Ágnes színes rajzai kísérik.

Szabó Eszter

A Barátság-erdőben mindenki a Sportnapra készül. A kisállatok szorgosan edzenek és gyakorolnak. Ám egyszer csak feltűnik Grizelda, hogy elrontsa a vidám napot, és megszerezze magának a varázslatos erdőt. Lilire és Lucára, no meg az aranyos cicára, Kittire vár a feladat, hogy megakadályozzák a boszorkát, még mielőtt az egész sportnap odalesz.

Szörényiné Kis-Gergely Lilla

Lily imádja a lovakat, és minden vágya, hogy egyszer legyen egy saját pónija, ám erre sajnos még várnia kell. De aztán egy nap találkozik Viharral, az apró, éjkék szemű, homokszínű kiskutyával, akinek segítségre van szüksége. A kislány azonnal összebarátkozik vele, és sok-sok mágikus kalandban vesznek részt. Ám a legvarázslatosabb az, hogy a kutyus talán a kislány legnagyobb álmát válthatja valóra.

Szörényiné Kis-Gergely Lilla

Loláék kertjének árnyékos zugaiban titokzatos és félénk őzek rejtőzködnek...
Amikor Lola új házba költözik az anyukájával, aggódik, mert maga mögött kell hagynia a régi életét. Ám a változás néhány jó dolgot is hoz. Szereti új otthonát a hatalmas, elvadult kerttel, ahová néha belátogatnak az őzek egy törött kerítésen át. Egy nap a kislány rábukkan egy őzgidára, aki, úgy tűnik, bajban van. Lola elhatározza, hogy megtesz mindent, amit csak tud, hogy segítsen a megrettent kis állaton. De vajon képes lesz rá egyedül?

Szörényiné Kis-Gergely Lilla

Újra itt vannak a kuflik! Őket már jól ismeritek. Na de ki lehet a mohamanyi? Valaki, aki nyöszörög és panaszkodik, mert olyan régóta nem talál mohát, hogy már egészen elszürkült… A kufliknak pedig nem szokásuk cserben hagyni azt, aki segítségre szorul! Ám az elhagyatott réten alig van moha. Lehet, hogy itt már csak a varázslat segít?

Ha pedig már így belejöttek a mohagyűjtésbe, Valérnak is segítenek kitalálni, mit gyűjtsön furcsa alakú dobozába. A kuflikkal mindig izgalmas az élet, irány az elhagyatott rét!

Pálfi Dénes

– Aztán írjatok! És vigyázzatok magatokra, és ősszel feltételenül értetek megyek! És egyetek sok gyümölcsöt, tejet – búcsúzott el meghatódva Mirr-Murrtól és Oriza-Triznyáktól a jóságos szakácsnő. Aztán átadta a nagy bajuszú postásnak a dobozt, benne a két macskát, akik így utaztak falura vidéki barátaikhoz. Csinnadratta, az ólomkatona, Bóbice, a néger baba, Paprikajancsi, Morzsa kutya és a szürke kiscsacsi nagy örömmel fogadták őket.
A nyugodalmas nyaralásnak azonban egyszeriben vége szakad, amint megjelenik a kis faluban Pintyőke cirkuszigazgató. Eddig ugyan egyikük sem vágyott a cirkusz porondjára, de minél tovább hallgatják Pintyőkét, annál nagyobb művészi elhivatottságot éreznek magukban. S ezzel megkezdődnek csodálatos és izgalmas kalandjaik a Meseerdőben.

Nagy András

A mesét ide kattintva is el tudod olvasni.

Végre megenyhült egy kicsit az idő, és Pettson meg a kandúrja immár nyugodtan készülhetnek a karácsonyra: kivághatják a fenyőfát, elmehetnek bevásárolni és megsüthetik kedvenc mézesüket. Ám mindehhez először el kell takarítaniuk a havat az udvarról, sőt az öreg még néhány gallyat is tenni szeretne a lépcsőre. El is indulnak, hogy gyűjtsenek egy nagy rakásra valót az erdőben, de Pettsont ekkor hirtelen olyan rémes baleset éri, hogy alig bírj a megmozdítani a lábát. Lehet, hogy semmi nem lesz az ünneplésből?

A kérdéseket írta: Pálfi Dénes

Mindaz, amiért az emberek annyit beszéltek az öreg Pettsonról, Findusz születésnapján történt. Findusznak, a kandúrnak egy évben háromszor volt születésnapja, csak mert úgy érdekesebb; és valahányszor beköszöntött a nagy esemény, Pettson palacsintatortát sütött neki. Mint mindig, az öreg aznap reggel is kint járt a tyúkólban, és egy egész kosárra való tojást gyűjtött össze. Amikor azonban nem talált lisztet az éléskamrában, és be akart menni a faluba vásárolni, hirtelen minden a feje tetejére állt…

A kérdéseket írta: Pálfi Dénes

Egy szép tavaszi reggel, amikor a fák ágain madarak csicseregtek, zöld ruhában pompáztak a fák és az egész kert tele volt tarka virágokkal, Pettson elhatározta, hogy elülteti a zöldségeket. Findusz szokásához híven most is körülötte ugrándozott, és a maga módján próbált segíteni. Már majdnem megvoltak a munkával, amikor hirtelen váratlan betolakodók zavarták meg őket: a tyúkok kaptak kedvet a gilisztavadászathoz. Pettsonnak és Findusznak minden tudásukat be kellett vetniük, hogy megszabaduljanak tőlük, de az igazi bonyodalmak csak ezután kezdődtek…

A kérdéseket írta: Pálfi Dénes

Pettsonnak elege van abból, hogy minden reggel Findusz ugrálására ébred. A kandúrnak pedig abból van elege, hogy nem csinálhatja azt, amit akar. Ezért elhatározza, hogy keres egy olyan helyet, ahol kedvére kitombolhatja magát. A használaton kívüli kerti vécé tűnik a legalkalmasabbnak, és Pettson segítségével szépen be is rendezkedik ott.
Csakhogy mi lesz vele, ha borús az idő és egyedül érzi magát? Vagy ha rókák ólálkodnak a ház körül?

A kérdések írója: Pálfi Dénes

Nagypapa egy reggel arra ébred, hogy nem találja a kedvenc kalapját. Rögtön nekilát megkeresni, de a kalap nem kerül elő, mintha csak a föld nyelte volna el. Sajnos sem Villám, az ásító házőrző, sem a cserfes Tyúkanyó, sem Kanavász, a mesterszabó nem tudja, merre lehet. Ám a nagy keresgélés közepette Nagypapa csupa titokzatos tárgyra bukkan, amelyek gyermekkora egyik igen fontos napjára emlékeztetik… Sven Nordqvist, a számára világhírnevet hozó Pettson és Findusz- és a Mú mama-sorozat szerzője és illusztrátora ezzel a könyvével lopta be magát először a svéd gyerekek és szüleik szívébe.

A kérdéseket írta: Pálfi Dénes

Az Utazik a család című tematikus sorozat kilencedik kötetében Pécsre kalauzolja a kis olvasókat Csapody Kinga. Ismét visszatér hát a kedves, mesebeli família: az óvodás ikerpár, Zsuzska és Teó, a kisiskolás Rozi, valamint szüleik, Tilda (aki annak idején pont a baranyai megyeszékhelyen járt egyetemre) és Tódor. A narrátor ezúttal is a kiskutya, Tóbiás, aki körbekalauzolja a kis olvasókat a városban és környékén. Felfedezhetik a pécsi állatkertet, a helyi arborétumban található Pintér-kertet, a nemrég felújított Zsolnay Kulturális Negyedet, a Szent Péter–Szent Pál-bazilikát, a püspöki palotát, a dzsámit, megmászhatják a Misina-tetőn álló tévétornyot, s a közelben lévő látnivalók közül megnézhetik a tettyei mésztufabarlangot, Orfűt és Abaligetet, s a Pogány nevű falut, ahol a szállásuk van. A kötetet Szalma Edit színes, hangulatos rajzai illusztrálják. A végén gyakorlati tippeket is olvashatnak a gyerekek és szüleik, néhány további látnivalót is röviden bemutatva.

Majorné Virág Adrienn

Egy árva mezeiegérke megunta a koplalást, a hosszú őszi esőket, és elindult szerencsét próbálni. A faluban nem maradhatott, de a városban sem találta helyét. Végül iskolások vették pártfogásukba. Ezt követően vajon gond nélkül él-e főhősünk? Rátalál-e a szerelem? A válaszokat a könyv lapjai rejtik.

A meseregényt ide kattintva is el tudod olvasni.

Szécsényi Ágnes

Az előzményben megismert három testvér, Miklós, Kamilla és kis Tomcsi egy kiadós veszekedés után a dédijükhöz, Mamóhoz mennek egy kis vigasztalódásra, kuckózásra. Mamó a régi időkről mesél nekik, egyebek mellett arról a karácsonyról, amikor a főváros ostroma során odaveszett a kisöccse, Bandi kedvenc terepasztala. A gyerekeket annyira érdekli a történet, hogy az átszívó porszívóval a helyszínre varázsolják magukat. 1944 karácsonyán járunk, a második világháború a vége felé közeleg, de Budapest éppen a legkeményebb ostrom alatt áll. Mamó - aki akkor fess kamaszlány volt - a családjával és a többi lakóval együtt a házuk pincéjébe kénytelen lehúzódni a bombázás miatt. Velük tartanak - leendő, most éppen időutazáson részt vevő - dédunokái is, akiknek eszükbe jut, hogy valahogy meg kellene menteni a csodaszép terepasztalt. Az akcióban segítségükre van egy helyes fiatalember, akiből (bár ezt ők még akkor nem tudják) nem más, mint Papó lesz... 

Szörényiné Kis-Gergely Lilla

Kertész Erzsi kezdő olvasóknak szóló sorozatának harmadik részében Ferkónak, a feltalálónak már családja van, és kislányából, Franciskából is igazi feltaláló lett. Amikor csúfolni kezdik az iskolában, megépíti magának a csúfolórobotot, hogy segítségére legyen. Ám a robot nem éppen úgy viselkedik, ahogy Franciska várta... Tarts az ifjú feltalálóval, ismerd meg te is a csúfolórobotot!

Szörényiné Kis-Gergely Lilla

Az erdő mélyén egy kis indiánfalu húzódik meg. Az apró wigwamok között gyufásdoboznyi indiánok gyűjtik a makkot, ülnek a tűz körül, és ünneplik minden hónapban a teliholdat. Ők az aprótörpe indiánok. Ám hiába aprók, bátorságban és hőstettekben nincs hiány. A legbátrabbak és legleleményesebbek persze a törzs legfiatalabb harcosai: Táncoló Pitypang, a vakmerő indiánfiú és Ásító Felhő, a bölcs indiánlány. Akár csípős bogarak, akár óriási bölények veszélyeztetik a falut, ők ott vannak, és hol csellel, hol jó ötletekkel megmentik társaikat. Ha beteg a törzsfőnök, ők indulnak gyógyító füveket szedni a veszélyes szurdokba. Nem csak nagyóvodásoknak, de első olvasmánynak is kiválóak az akciódús, rövid mesék.

Nagyapa és három unokája vidám történetein keresztül ismerkedhetnek meg a gyerekek a házban és a ház körül rájuk leselkedő veszélyekkel és azok megelőzésével.

A könyvet kisiskolás gyerekeknek ajánlom.

Szabó Eszter

A könyvet ide kattintva is elolvashatod.

A kötet előzményében ismerhették meg a gyerekek a hétéves Koppányt, aki az első napját kezdte akkor a suliban. Akkor a betűvetéssel ismerkedett, most pedig "szavakkal focizik". Hogy mit is jelent ez pontosan? Nos, egy szellemes programot esős napra. Koppány ugyanis a tesóival együtt szobafogságra kényszerül az ítéletidő miatt. Amikor átcsönget hozzájuk új osztálytársa, Hanga, elhatározzák, hogy szófocival fogják elütni az időt: három egymásra rímelő focis verssort kell mondaniuk a játékosoknak...

Az egyszerű történet nagy betűkkel szedve szerepel a lapokon, így segítve a kicsik olvasástanulását. 5-8 éves kor között ajánlható. 

A kérdések írója: Gáspár Flóra

Pünkösd ünnepét és a hozzá kapcsolódó szokásokat mutatja be ez a kedves mese. A hőszereplője egy Peti nevű kisfiú, aki - a hagyományokat követve - reggel megmosdik a kút friss vizében, pünkösdi rózsacsokrot visz az édesanyjának, majd a faluba beballag, hogy levegye az ablakból Anna barátnője szép kis koszorúját és virágokra cserélje. Hazafelé menet fut össze a kis Fannival, akinek a szülei Csíksomlyóra utaztak. Hogy ne legyen egyedül, Peti áthívja őt vendégségbe, hogy az anyukája meséljen Fanninak az erdélyi búcsúról. A nap végén együtt falatozzák a finom szalagos fánkot, este pedig már Fanni szülei is megérkeznek, és elmesélik, mennyi csodás élményben volt részük Csíksomlyón. A szöveget a szerző kedves színes rajzai kísérik.

Szabó Eszter