Giduci, a kecskegida kissé akaratos jószág - fő szórakozása, hogy mindent, illetve mindenkit felökleljen, ami vagy aki útjában áll. A kötekedés sem ismeretlen dolog számára, még a szelíd, öreg tigrist is igyekszik kihozni a sodrából. Egyetlen személy szavára hallgat; ez pedig Kecske mama, aki szelíd szóval, de erélyesen próbálja megzabolázni csemetéjét.

Labdarózsából ugyan nem lett bábfigura, mint Mazsolából, talán kevesebben is ismerik, pedig Bálint Ágnes mesehőse, az öreg kutya (rögtön az első történetből kiderül, miért Labdarózsa a neve) legalább annyira kedves és szerethető figura, mint a Futrinka utca lakói. A történet ezúttal egy nagy kertben játszódik, ahol Labdarózsa, Szidol cica, Baka kutya, tyúkanyó, no és persze a gyerekek, Barbara, Ádámka és Dóra-Réka együtt élnek. Felnőttekről nem esik szó ebben a mesében, itt a gyerekek és az állatok élik együtt mindennapi életüket: Barbara pogácsát süt Labdarózsával, Ádámka autóján elviszi vásárolni tyúkanyót, együtt próbálják megnyugtatni a síró kisbabát, a még járókás Dóra-Rékát. A bájos történeteket Reich Károly feledhetetlen illusztrációi díszítik.

A kérdéssort készítette: Benkéné Osvald Éva

Ez a kötet a Labdarózsa című Bálint Ágnes mesekönyv folytatása. Nyár végén járunk. a kert ilyenkor a legszebb, és még nagyon sok meglepetést tartogat. A gyermekek, Borbála, Dóra-Réka és Ádámka késő őszig kint játszanak Labdarózsa, a szelíd öreg vizsla szeretetteljes felügyelete alatt, egészen addig, amíg hidegre fordul az idő, és vissza kell költözni a nagy házba. A kedves kis történeteket Reich Károly rajzai illusztrálják.

A kérdéssort készítette: Benkéné Osvald Éva

„Az én gyerekszobám a Duna volt” – így kezdődik a könyv, s így is folytatódik, szeretetteljes emlékezéssel. Bálint Ágnes mesekönyveit évek óta gondozza a kiadó. Ebben a kötetben is a szerző természet- és gyermekismerete mutatkozik meg a jóízű visszaemlékezések során, melyek a mesék alapszövetét adják.
A rövid történetek hangulatvilágát hűen közvetítik Szimonidesz Kovács Hajnalka rajzai a kis olvasóknak.

A kérdéseket Virág Adrienn írta.

A Futrinka utca végén, szinte már a mezőn, ócska, molyette kalap hevert. Ez alatt a kalap alatt tanyázott Manófalvi Manó, a madárijesztők barátja. Lámpagyújtás után nemigen háborgatták, mert a tökházikó ablaka messzire világított, s még a legvaksibb vén varjúnak is feltűnt, hogy amiben lámpa ég, az nem ehető. Egy este épp a híreknél tartott, amikor kintről csámcsogást hallott....

A kérdéseket írta: Hoczné Hári Ildikó 

A mesét ide kattintva is eltudod olvasni. (2. oldal)

A többi Mazsola kérdéssort itt találod.

A Mazsola, Megint Mazsola meséskönyvek után most a televízióból is jól ismert zöld kismalac váratlanul testvért kap. Ő is – éppúgy, mint néha a gyerekek – eleinte duzzogva és féltékenykedve figyeli, ahogy Manócska megosztja szeretetét közte és az új jövevény, Tádé között. Hamar szívébe zárja a szelíd kis tengerimalacot, és megérti, hogy Manócska semmivel sem szereti őt kevésbé, mint akkor, amikor még ketten éltek az otthonos tökházban.

A kérdéseket Pálfi Dénes írta.

A nagy sikerű Mazsola után ismét olvashatják a gyerekek Mazsola újabb kalandjait.
A Bálint Ágnes által megálmodott és Bródy Vera bábtervező által létrehozott bájos malacka, a tévémese-sorozat halhatatlan hőse és Manócska – no meg kis barátai, Fülöpke, Menyus, Rezsőke – kedves történeteivel találkozhatnak kis olvasóink, valamint a régi mesék iránt nosztalgiát érző szülők és nagyszülők is.

A kérdéssort készítette: Benkéné Osvald Éva

A kis virágtündér, Flórika egy mályvakehelybôl pottyan a vonatülések mögé. Hamar barátokra lel, és e titkos rejtekhelyen az ott felejtett sokféle limlomból otthonos lakást rendez be. Mindig jut az utasok elhullajtott morzsáiból számukra eleség, az utasok fecsegésének hallgatása pedig pompás szórakozásul szolgál. Kalandos utazásuk története éppolyan kedvelt könyve lesz a gyerekeknek, mint Bálint Ágnes többi, népszerű meséje.

Majorné Virág Adrienn

Brumi barátaival: Dagival, a félénk Panasz Mukival és a huncut Jócsonttal a Balatonra utaznak nyaralni. A sok játék szorosabbá fűzi a barátságukat.

Brumi először megy az iskolába. Kezdetben fél és azt szeretné, hogy az anyukája is vele legyen, de rájön arra, hogy szeret az osztálytársaival lenni. Jó barátai Dagi és Panasz Muki.

Az első osztályban megtanulnak írni, olvasni. Megtanulják, hogy nem szabad hazudni, rendesen kell viselkedni.

A történetből azt is megtudhatod, ki öltözött be Télapónak és ki voltak a Télapó segítői, az ördögöcskék.

Brumi, a kismackó apukájával Mackóvárosba utazik. A bácsikáját, nénikéjét és unokatestvérét látogatja meg. De ott is marad egy ideig náluk. Barátságot kötnek egy nagyon csintalan kis mackóval, akit Rosszcsontnak hívnak. Ha tetszik a történet, olvasd el Brumi többi történetét is!

Brumi kap egy névtelen levelet, melyben az illető leírja, hogy tíz üveg méz széttörött az éléskamrában, amikor leszakadt az egyik polc. Arra kéri Brumit, nyomozzák ki, ki volt a tettes.

Brumit meglátogatja Pulykapipi és Jócsont. A három jó barát különféle játékokat talál ki, hogy jól érezze magát. 

A történetből megtudhatod, hogy mi az a büntetésgomb, miért ásták végül el a bocsok. Jócsontot miért csípik meg a méhek, és miért mondják Bruminak a többiek, hogy láthatatlan.

Ha érdekel, mi történt még Brumiékkal, olvasd el ezt a történetet!

Darvay Nagy Adrienne színháztörténész vállalkozik arra, hogy elkalauzolja a gyerekeket, kamaszokat Shakespeare egyik legismertebb drámájának, a Hamletnek a világába. A szerző nem máshova invitálja őket, mint a világ egyik legismertebb színházába, a Globe-ba, méghozzá abba az időbe, amikor éppen a Shakespeare-darab bemutatója zajlott. A könyv első negyedében bemutatja irodalom- és színháztörténeti szempontból röviden magát a darabot, a korabeli Londont és a Globe-ot is, majd pedig kezdődhet az előadás! Ez itt persze nem az eredeti szöveget jelenti, hanem annak iskolások számára is befogadható, rövidített, olvasmányos, de a dramaturgiai fordulatokat és karaktereket megtartó változatát. A fekete-fehér rajzokkal kísért kiadványt a 10-14 éveseknek ajánlom.

Szabó Eszter

Egy árva mezeiegérke megunta a koplalást, a hosszú őszi esőket, és elindult szerencsét próbálni. A faluban nem maradhatott, de a városban sem találta helyét. Végül iskolások vették pártfogásukba. Ezt követően vajon gond nélkül él-e főhősünk? Rátalál-e a szerelem? A válaszokat a könyv lapjai rejtik.

A meseregényt ide kattintva is el tudod olvasni.

Szécsényi Ágnes

A nehéz körülmények között élő hetedik osztályos Omasics karmester szeretne lenni. A fiatalember az iskolába érkező tűzrőlpattant Král Bori kegyeibe óhajt férkőzni, de az új diáklány Oma legjobb barátja, Totyi társaságát választja. Vajon a politechnikai versenyre benevezett alkotások mindegyike megfelel az előírásoknak? Ki vezeti a locsolókocsit? Milyen kalandok várnak a hatvanas évek kamaszaira? A Réber László rajzaival illusztrált regényt meleg szívvel ajánlom a mai fiatalságnak.

Szécsényi Ágnes

Lala más, mint a többi tündérgyerek. Látja ezt mindenki Tündérföldön, tudja édesanyja, Írisz királynő is, csak nem akarja észrevenni. Hiába, van abban valami nyugtalanító, ha egy tündérkisfiú különbözik a többitől. Hiszen a tündérgyerekek valamennyien derűsek, elégedettek, gondtalanok. Egyik sem töri a fejét olyasmin, ami nem tartozik rá, egyik sem vágyik el Tündérföldről még próbaképpen, még kíváncsiságból sem. Csak éppen Lala. A legöregebb tündér sem emlékszik ilyen furcsa tündérgyerekre. Persze túlzás volna azt állítani, hogy egyedül Lala az elindítója azoknak a hihetetlen eseményeknek, amelyek teljesen felkavarják Tündérföld békéjét, hiszen a szálak Aterpaterhez, a piros szemű varázslóhoz vezetnek. Ha követitek az izgalmas bonyodalmakat, amelyek Írisz királynő, Amalfi kapitány, a kis Gigi és Csill patikus körül támadnak, megértitek Lalát, aki nem rossz tündérgyerek – csak éppen más, mint a többi.

A meseregényt ide kattintva is el tudod olvasni.

A kérdések írója: Hoczné Hári Ildikó

Egy rakoncátlan kis mókuskölyök sehogy se akar beleszokni az iskolai fegyelembe, tanulás helyett elcsavarog, világgá megy, hogy megkeresse az örökké termő fát. Különféle érdekes kalandok sorát éli meg, sok viszontagságon megy keresztül, de végül a szíve mégis haza húzza. Ebből a mulatságos és elragadóan bájos történetből az író csillogó humora árad a kis olvasók felé.

A kérdések írója: Szabó Ildikó

A könyvet ide kattintva is elolvashatod.

A mesét itt tudod megnézni.

Áfonyka bájos, picit duci varázslény, akit a kíváncsisága indít el a regényes úton: épp a szomszédait, Kökönye mókust és Bökedi borzot hallgatja ki, amikor felkapja és tovasodorja a szél egy télvégi délutánon. Áfonykára innentől kezdve fordulatos események egész sora vár: sok-sok egyéb mellett kipróbálja a varázslás művészetét, majdnem elfogyasztják, megismerkedik egy valódi királykisasszonnyal, kalózokkal, a Csillagszemű Malaccal és az erdőnyelővel, ellátogat a Deréce-völgybe - hogy csak pár dolgot említsünk. A kedves történetek értékét tovább növelik az írónő testvérének, Varró Dániel költőnek a verses betétei.

Izgalmas eseménnyel kezdődik a történet: a vihar egy új-zélandi kikötőpartjától elold egy vitorláshajót, amelyen 15 fiúintézeti növendék alussza az igazak álmát. A hajón e pillanatban vétkes könnyelműségből senki más nem tartózkodik, s az orkán szédítő sebességgel ragadja prédáját a nyílt óceán felé. Mire a szerencsétlenséget felfedezik, a vitorlásnak – tizenöt fiatal utasával együtt – nyoma veszett.

S hogy mi lesz a kis hajótöröttek sorsa? Kiderül a történet olvasása során...

A kérdések Bartócz Ilona fordítása alapján készültek. Digitálisan azonban az első fordító, Huszár Imre fordításában érhető el a könyyv. A nyelvezete régiesebb, de a kérdésekre a válasz ebből a változatból is kikövetkeztethető. A digitális változat olvasása nemcsak a 19. század világába visz el, hanem a korszak magyar nyelvébe is beavat bennünket.

A könyvet ide kattintva is elolvashatod.

A kötet középpontjában Beethoven IX. szimfóniája áll. A gyerekek egyrészt megismerhetik a költő Friedrich Schiller és a zeneszerző Ludwig von Beethoven életét és munkásságát, azt a költeményt, melynek zenei feldolgozása a szimfónia záró tétele, az Örömóda, valamint az egész zenemű keletkezésének körülményeit és korabeli fogadtatását. Ezt követően egyrészt a szerző bemutatja a szimfónia egyes tételeit – a viharos első tételt, a lírai másodikat, amely lehet haláltánc, de még inkább időutazás, a nyugalmasabb harmadik tételt, valamint a rendhagyó befejezést –, ezen túl pedig Urbán Marcinak, a Pacsirta utcai általános iskola zenetagozatos tanulójának komor viharfelhőkkel tarkított, ám boldog véget érő történetét is. Vibók Ildi meséjét Szimonidesz Hajnalka csodálatos rajzai illusztrálják.

A könyvet 8 éves kortól ajánlom.

Három botcsinálta boszi hajnal óta küszködik a mocsárban. Varázs-főzet készülne megrendelésre, de a lötty íze egyre inkább a babgulyásra emlékeztet. Sebaj, itt ez a másik recept, és aki írta - valami Will Shakespeare -, nagyon érthetett a bájoláshoz, az már a hozzávalók listájából látszik. A bűbájosok be is gyűjtik a szükséges lápi csúszó-mászókat, de mielőtt még az üstbe kerülnének, a jobb sorsra érdemes állatok mesélni kezdenek, és megelevenedik a színjátszás története az ősmanusok előadásaitól egészen napjainkig. Bekukkantunk az ókori Egyiptomba, Kínába, Japánba, a franciák, a görögök, a rómaiak, az angolok mind színre lépnek. Mert színház az egész világ... Mióta is? A történetet Szeidl Andrea varázslatos rajzai keltik életre.

Szabó Eszter